Biopamut – kamu, vagy sem?

Biopamut

Valamennyi cikkem a személyes álláspontomon, véleményemen, tapasztalatomon alapszik. Igyekszem megosztani azokat a gondolatokat, amelyeket akár gyakorlati, akár lelki értelemben hasznosnak találtam kismamaként és remélem, hogy másoknak is az lehet. Nem hiszek az abszolút igazságokban, és nem célom senkiben semmiféle rossz érzést kelteni. Mindannyian anyák vagyunk, szeretjük a gyerekeinket és a legjobbat akarjuk nekik. Ha te máshogyan gondolsz és csinálsz dolgokat az nem csak rendben van, de jó is, hiszen a világ és benne mi, emberek, nagyon sokfélék vagyunk.

Biopamut – kamu, vagy sem?

Mégis mi a jó égtől lesz bio az a pamut, úgy egyáltalán mennyire hangzik ez valamiféle burzsuj ökörségnek, és ha már létezik, van-e bármi tényleges értelme? Ezeknek a kérdéseknek kíséreltem meg utánajárni; magamnak legalább annyira, mint nektek.

Mi is az a biopamut?

Az Organikus Kereskedelmi Társaság (Organic Trade Association) a következőképpen definiálja a biopamut termelést[1]: A bio- vagy organikus pamutot olyan körülmények között termelik, amely 1) a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja a környezetre, 2) fenntartja és helyreállítja a megművelt földterület termékenységét, 3) támogatja a biológiai sokféleséget a mezőgazdaságban, 4) tiltja a mesterséges mérgezőanyagok, tartós peszticidek és műtrágyák, illetve genetikailag módosított magvak használatát. Habár egyik szempont sem elhanyagolható, kisbabás anyukaként talán különösen a harmadik érdekelhet minket. Meglepően kevesen tudják ugyanis, de a ruhaboltokban található pamutot gyapot ültetvényeken állítják elő. A növénytermesztés pedig soha nem volt egyszerű műfaj, pláne nem ipari méretekben.

Tudtad? A Soil Association, az Egyesült Királyság vezető ökológiai szervezetének[2] adatai alapján a Föld nem-organikus gyapotültetvényeire juttatják ki a világ összes rovairtójának a 23%-át[3].

Talán külön magyarázat nélkül is egyértelmű, hogy erősen az vegyszerezett növényekből előállított pamut anyag a legalaposabb tisztítás ellenére is tartalmaz(hat) olyan méreganyagokat, amelyek aztán a bőrünkön keresztül felszívódnak. Nagyon csábítóan hangzik tehát a lehetőség, hogy léteznek olyan ellenőrzött gyapotültetvények, amelyek szakítanak a tradícióval és megpróbálnak vegyszermentesek lenni. Ennél már tényleg csak az hangzik jobban, hogy belőlük készülő biopamut babaruhákat akármelyikünk megveheti a legközelebbi plázában, nem is olyan csillagászati áron.

De vajon mi a valóság?

Ha tömegcikkeket áruló multikról van szó, talán nem túl pesszimista ökölszabály, hogy mindig háromszor gondoljuk meg, mit hiszünk el nekik. Jelen esetben – ahogyan arra sokan bizonyára számítottatok is – a gyakorlati tapasztalat nem fest túl bíztató képet a valóságról. A H&M, C&A és a Tchibo már a 2010-es években, amikor a biopamut címke még nem is volt olyan gyakori és keresett dolog, hatalmas botrányba kerültek, amiért a bio-nak mondott termékeikben indiai GMO-pamut szennyezést mutattak ki.[4] Az igazán elgondolkodtató és ijesztő viszont nem is ez, hanem a tény, hogy nem direkt csinálták. Nem is tudtak róla, hogy az organikusként beszerzett alapanyag szennyezett volt. A botrány kitörése után egy független laboratórium számos márka termékeit tesztelve azt találta, hogy a biopamut 30%-a tartalmazott nem-bio pamut maradványokat.

Akkor hogyan tovább?

Erre a kérdésre sajnos nem tudok válasszal szolgálni, de két gondolatomat azért megosztanám veletek; nem csak a pamuttal kapcsolatban, hanem mindennel, ami (elvileg) bio. Először is, ha valaki nem a saját kertjében termeli a dolgokat, akkor talán soha nem fog semmi igazán bio dologhoz hozzájutni. Másodszor: véleményem szerint ez még mindig nem ok arra, hogy az egész organikus piacot kiröhögjük és lehúzzuk a vécén. Az talán valóban utópia, hogy létezik boltban árult vegyszer- és szennyezésmentes termék, de az nagyon is valóságos tény, hogy ezekre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak. Abban pedig nyugodtan lehet hinni, hogy a termelők rá vannak kényszerítve, hogy sokkal óvatosabbak legyenek. Végül mindenkinek magának kell átértékelnie, hogy a kevesebb szennyezés mit ér meg neki, és hogy el tud-e tekinteni attól, hogy egy kicsit talán mindig be van csapva.   Vissza Réka nagyköveti oldalára [1] https://ota.com/advocacy/fiber-and-textiles/get-facts-about-organic-cotton [2] https://www.biokontroll.hu/bemutatkozik-a-soil-association/ [3] https://www.nourluxury.com/blogs/news/non-organic-cotton-bedding-toxic [4] https://www.fastcompany.com/1526476/why-hm-selling-fake-organic-cotton

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket alkalmazunk. Az oldal használatával Ön elfogadja a sütik alkalmazását.