Környezettudatos háztartás? Kezdd a ruháiddal!

Környezettudatos háztartás? Kezdd a ruháiddal!

Amikor egy kisbaba ekcémás lesz, a leggyakoribb tanács az, hogy az ember lánya kukázza ki a régi mosószereit, és cserélje valamilyen természetesebbre. (Vagyis nem, hazudok, mert az utóbbi pár évben már a tartós aszályról is a tejtermékek meg a glutén tehet, de ezt most hagyjuk…) Habár sok esetben a gyerekeinkről való gondoskodás vágya vezérel minket alapvetően a természetesebb megoldások felé, talán nem is gondolnánk, hogy ezen döntéseink környezeti hatása is milyen hatalmas! A tisztítószereink megfelelő megválasztása tipikusan olyan dolog, amivel minden nap tehetünk magunkért és a Földünkért.

Hogyan tisztítanak a mosószerek?

Nem szeretnélek titeket innen már most, az első bekezdés után elriasztani, úgyhogy a lényeg dióhéjba: a felületaktív anyagok (ami lehet anionos, kationos, amfoter vagy nemionos) kapcsolatba lépnek a textil, illetve a szennyezőanyag molekuláival, csökkentik a víz felületi feszültségét és szabályosan leszakítják-legörgetik a piszkot az anyagról. Amit ezután sok esetben valamilyen más, jellemzően illatosított réteggel is bevonnak.

Mit jelentenek az összetevők a mosószerek csomagolásán?

Kézenfekvő megoldásnak hangzik, hogy az ember egyszerűen csak ne legyen lusta címkéket olvasni, de a különféle tisztítószereknél – nem csak mosószerekre gondolok – sajnos ez nem megoldás, ugyanis nagyjából semmit nem árulnak el a termékről. A gyártók legtöbbször csak a különféle ionos tulajdonságú felületaktív anyagok százalékos arányát tüntetik fel, de hogy az micsoda, na azt nem. Mintha én a kenyérre azt írnám, hogy „fehér színű liszt”. Csak így. Aztán a többi a vevő fantáziájára van bízva. Néhány káros összetevő, a teljesség igénye nélkül, ami a márkás mosószerekben megtalálható, és amúgy több közülük azonnal kizárja a „Környezetbarát Termék” minősítést is:
  1. Klór, hypo: allergizáló, rákkeltő hatású fehérítő és fertőtlenítő adalék, amely a vízi elővilágra is nagyon káros
  2. Tetrahydrolinalool: illatosító összetevő, amely bőrirritációt, allergiás bőrreakciókat okozhat, emellett nagyon erős szem irritáló. A vízi élővilágot károsítja.
  3. Foszfátok: a vizekbe jutva vízvirágzást okoznak, azaz az algák olyan mértékű túlszaporodását, amely az oxigénszint drasztikus csökkenésével végül helyi élővilág egyensúlyának összeomlásához, halpusztuláshoz vezet
  4. Atranol, klóratranol: illatanyag allergének, az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja a használatukhoz fűződő szabályok szigorításának lehetőségét
  5. Formaldehid (és olyan anyagok, amelyekből felszabadul): rákkeltő anyag, amely már kis kitettségben is erős fejfájást, rosszullétet okoz, jellemzően illatanyagok formájában találkozunk vele
  6. Ipari felületaktív anyagok: a makacs foltok ellen kifejlesztett mindenféle csodaformulák nem bomlanak le, a mosás során bekerülnek a víz körforgásába. Képesek lebontani a vízi élőlények testfelületét védő anyagokat, ami miatt fogékonyabbá válnak a fertőzésekre. A víz felületi feszültségének csökkentésével (amely a működési mechanizmus egyik alapja) fogékonyabbá teszik a vízi élőlényeket a vízben található mérgek felvételére, amely mérgezéses állapotokat, hormonális problémákat, szaporodási képtelenséget okozhat.

Mit használhatunk helyette?

Jómagam már kisfiam születése előtt áttértem a mosódió és mosószóda kombinációra, makacs és/vagy zsíros foltokra marhaepe szappannal turbózva. Az illatokról se kellett lemondanom, mosóparfümöt használok az allergén és mosógépgyilkos szintetikus öblítők helyett. A mosódió (nevével ellentétben nem dióféle, így allergiások is használhatják!) egy szaponinban – természetes felületaktív tisztítószerben – gazdag növényi termés. A szappanhoz hasonlóan habzik és távolítja el a foltokat. Kapható folyékony és darabos kiszerelésben is. Összesen két hátrányát tudnám felsorolni: az első, hogy a fehér ruhák beszürkülhetnek tőle. A második, hogy makacsabb foltokat önmagában nehezen oldja. A jó hír pedig az, hogy létezik egy olyan, teljesen természetes és ráadásul vegán folttisztító, amely mosódióval együtt használva mindkét problémát megoldja. Ez a folttisztító pedig az aktív oxigénes fehérítő – elrettentő harci nevén a nátrium-perkarbonát. Mosószódaként vagy fehérítő sóként is találkozhattatok már vele. Amellett, hogy hatékonyan képes megelőzni a fehér ruhák beszürkülését, még az olyan rémes szennyeződésekkel is felveszi a kesztyűt, mint a vörösbor, vagy a fűfolt. Ráadásul, ha mindez nem lenne elég, még fertőtlenítő hatása is ismert. Források: http://mososzer.com/mososzerek-koernyezeti-hatasai https://www.zoldhaz.info/kornyezetbarat-tisztotoszer-hazilag http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/dokumentumok/KT-66_Mos%C3%B3szerek_0.pdf https://www.allergiakozpont.hu/media_anyagok/201009/168.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket alkalmazunk. Az oldal használatával Ön elfogadja a sütik alkalmazását.