Hozzátáplálás Kisokos

Mikortól kezdjük, milyen mennyiségben, mi a menete, szükséges-e hozzá táblázat, és hogyan hat a baba székletére?

Egy gyerek születése és cseperedése tele van fontos, gyorsan változó mérföldkövekkel, amelyek közül a hozzátáplálás különösen jelentős. Az addig kizárólag anyatejet vagy tápszert fogyasztó csecsemő előtt fokozatosan kitárul az ízek, illatok birodalma – és közben észrevétlenül tanulja az önállóságot, alakul az ízlésvilága, fejlődik az emésztőrendszere. A hozzátáplálás menete, mennyisége és minősége hosszú időre meghatározhatja a baba későbbi viszonyát az ételekhez és az étkezéshez. Íme egy átfogó hozzátáplálási kisokos, ami a szerteágazó téma miatt kicsit nagyobb lélegzetvételű az eddig megszokott bejegyzéseknél, de megéri elolvasni.

A baba hozzátáplálása: kövessük a táblázatokat?

Magyarországon a világ többi részéhez hasonlóan számos hozzátáplálási táblázat és útmutató létezik. Elképzelhető, hogy mást ajánl a népszerű babaszakácskönyv, mást az internetes oldalak és mást a védőnő. Sőt: az országok hozzátáplálási táblázatai is eltérhetnek egymástól attól függően, hol, milyen alapanyagok számítanak szezonálisnak. Abban azonban minden táblázat egyetért, hogy a hozzátáplálást érdemes könnyen emészthető, vitaminokban gazdag, nem allergén gyümölcsökkel és zöldségekkel kezdeni – egyszerre mindig csak egyfélével. Első falatként sokan az almapürét javasolják, amihez fokozatosan csatlakoznak a szezonális, nem aprómagvas gyümölcsök, mint a barack, a szilva, a meggy, vagy az egész évben kapható banán. 

Ha azonban te inkább zöldségekkel ismertetnéd meg elsőként a babádat, semmi gond: nyugodtan készíthetsz számára (sülve vagy főve) (édes)burgonyát, sárgarépát, sütőtököt vagy akár gesztenyét is. Érdemes a táblázatok tanulmányozása mellett a józan ész útmutatásait (is) követni, hiszen a jó minőségű, tartósítószerektől mentes, nem allergén és nem puffasztó élelmiszerek pürésítve, kis mennyiségben nem okozhatnak nagy kárt – és lehet, hogy a te babád többre értékeli az édesburgonyát az almaszósznál.

Mit mond a WHO a hozzátáplálásról: mikortól kezdjük el és milyen mennyiségben? 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint “az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, az első év második felében a gyermek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja.”* Az általános iránymutatás szerint 4 hónapos korig nem javasolt, legkésőbb 6 hónapos korban viszont mindenképp el kell kezdeni a hozzátáplálást, mert az anyatej (vagy tápszer) ekkor már nem tudja fedezni a baba energiaigényét. Eleinte elég csak pár kávéskanálnyi egy-egy friss, könnyen emészthető ételből, ilyenkor még nem keverve az ízeket és kerülve minden darabos ételt. 

Mivel a babák emésztőrendszere igen érzékeny, időt kell hagyni az újdonságok megismerésére. Ezért új íz bevezetése után pár napig ne változtass az étrenden, ami allergiás reakció esetén is segít visszakövetni, babád mikor, mit evett. A hetek előrehaladtával fokozatosan emelheted az adagokat gyermeked étvágyától és kíváncsiságától függően, és próbálkozhatsz összetettebb – azaz két- vagy háromféle komponensű – ételekkel is. 

Két dolog, amire figyelni kell: 

  • legyen az alapanyagok között vasban gazdag (borsó, lencse, csicseriborsó, később vörös húsok),
  • a glutént tartalmazó gabonaféléket 7 hónapos kor előtt inkább mellőzd, helyette a rizs, zab javasolt kása formájában. 

A jelenlegi álláspont szerint 6-12 hónapos kor között, kis mennyiségben allergéneket is kaphat a baba, pl. földimogyorókrémet, főtt tojás sárgáját, halat, tejtermékeket (elsősorban savanyítottat, mint a joghurt, túró). 

A kezdet kezdetén napi 1-2 alkalommal kínáld meg a babát a különféle pürékkel, aztán egyre gyakrabban és nagyobb mennyiségben, hogy egyéves korára eljussatok a napi 5 étkezésig. 

Hogyan változik a baba széklete a hozzátáplálást követően?

Ne ijedj meg, ha a hozzátáplálást követően gyermeked széklete állagban, színben, szagban másmilyen lesz, ez természetes jelenség. Előfordulhatnak ijesztő esetek, pl. az első céklavacsorát vagy áfonyás reggelit követően… És persze benne van a pakliban a székrekedés is, hiszen a korábbi, folyadékalapú táplálkozás után a kicsik emésztőrendszere nem mindig üzemel 100%-osan. Ilyenkor lazíthatsz az ételek állagán egy kis babavízzel, anyatejjel vagy tápszerrel, és ügyelj arra, hogy a kicsi étrendje megfelelő arányban tartalmazzon rostos, könnyen emészthető alapanyagokat, pl. cukkinit, almát, barackot, szilvát stb. Ha a baba széklete furcsa színű vagy szagú, de ő maga jókedvű és vidám, általában nincs gond – de ha pillanatnyi kétséged is támad, keresd a gyermekorvost vagy a védőnőt.

Tejpépek a hozzátáplálás alatt

Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények, épp ezért fontos róla beszélni. A kifejezetten hozzátápláláshoz gyártott tejpépek sűrűbbek a tápszernél, és vitaminokat, vasat, ásványi anyagokat, valamint tejfehérjét is tartalmaznak – ez utóbbi fogyasztását a szakemberek nagy része nem támogatja egy éves kor előtt. Anyatejes babáknál ezért nem árt várni a tejpépekkel. Tápszeres babáknál más a helyzet, de az ő esetükben sem jó nagy mennyiségben fogyasztani a zöldség és gyümölcs alapú étrend helyett, főleg a hozzátáplálás első hónapjaiban. A tejpépek ugyanakkor jól jönnek ha a baba válogatós, vagy ha gyorsan elő kell teremteni valami uzsit – de mielőtt bevezeted őket az étrendbe, konzultálj a védőnővel vagy a gyermekorvossal, és persze alaposan válogasd meg, melyik fajtát választod babád számára.

Hogyan kezdd meg a hozzátáplálást: édesburgonya, őszibarack és az örök jolly jokerek

A hozzátáplálás egyébként nem egy ördöglakat, gyorsan bele lehet jönni. A télen született babák ebből a szempontból szerencsésebbek, hiszen számukra a hozzátáplálás kezdete a szezonális zöldségek és gyümölcsök leggazdagabb időszakára esik. Nyáron születettek számára érdemes minél több gyümölcsöt idejekorán lefagyasztani, de az év bármely szakában találsz jól variálható alapanyagokat és igazi jolly jokereket. Ilyen az alma, a burgonya, az édesburgonya, a meggy, a sütőtök, a szilva, a borsó, a gesztenye, a brokkoli, az aszalt gyümölcsök és az olyan egzotikus, egész évben elérhető kincsek, mint a banán vagy az avokádó. 

Hozzátáplálás menete tápszeres babáknál: van különbség?

Alapvetően nincs különbség tápszeres babáknál sem a hozzátáplálás menetében, de elképzelhető, hogy azok, akik sosem vagy csak rövid ideig kaptak anyatejet, más bélflórával rendelkeznek. Az anyatej egyik különlegessége, hogy “személyre szabott”, azaz az anya szervezete speciálisan az adott baba aktuális életkori szükségleteihez passzolva állítja elő, míg a tápszerek esetében “egyenrecept” van. Ez azonban gondos, változatos, okosan építkező és a kicsi igényeinek megfelelő hozzátáplálás esetén nem jelenthet problémát. 

Mikor induljon a darabos hozzátáplálás és mi van, ha nem megy?

A darabos étkezés kezdetére nincsenek bevált, fix dátumok. A legtöbb szakember 8-9 hónapos kortól ajánlja, de van olyan szülő, aki ekkor még el sem tudja képzelni, hogy a gyereke önállóan rágcsáljon. A fulladásveszély miatt sokan hajlamosak leragadni a pépeknél, pedig a baba szemszögéből nézve már csak a fogzás miatt is vonzó lehet egy illatos kiflivég, babacsinta, húsgombóc vagy sütőben sült édeskrumpli. Ezt is kezdd kicsiben, kis mennyiséggel: a pépeket ne turmixold teljesen simára, és a már biztonsággal és örömmel eszegető baba kezébe adj néha egy, korának megfelelő, puha falatot, amit jól meg tud fogni és eszegetni – onnantól szó szerint az ő kezében van a döntés. 

Ha általánosságban nem megy a hozzátáplálás, lazítsd a bébiételeket egy kis anyatejjel vagy tápszerrel, hogy könnyebb legyen az átmenet, na és persze maradj türelmes. Sokunknak ez a legnehezebb.

Itatás és étkezések kiváltása a hozzátáplálás alatt

Az étkezések kiváltása mellett az anyatej vagy tápszer fokozatos háttérbe szorulásával az itatást is be kell vezetni a napi rutinba. A pépeket babavízzel vagy forralt, lehűtött vízzel tudod lazítani, de a gyümölcsök és zöldségek leve is hozzájárul a napi folyadékigény fedezéséhez. Nagyobb babának cukrozatlan, koffeinmentes gyümölcsteát, később joghurtot, kefírt is adhatsz kis adagokban, de ezeket már ne cumisüvegből igya meg. Az egy éves gyerekeknek napi min. 1 l folyadékra van szükségük, érdemes hát odafigyelni erre is a hozzátáplálás ideje alatt.

Összefoglalva

A hozzátáplálástól nem kell megijedni, jó esetben egy újabb kaland, amin együtt mentek végig a babával. Használd a józan eszed, válassz friss alapanyagokat, és adagold óvatosan, kis mennyiségekben. Minden gyerek más, türelemre, kitartásra és szeretetre azonban mindegyikhez szükség van.

Források:

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 14. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM – 2021. JANUÁR HOZZÁTÁPLÁLÁS TISZTELT OLVASÓINK! Az elmúlt

Így változik a gyerekek széklete – Gyerekszoba

Szoptatott és tápszeres baba: miben más a hozzátáplálás? – Gyerekszoba

A 7-9 hós baba táplálása: darabos ételek, rágás. – Kisgyermek táplálás szakemberektől

Hozzátáplálási FAQ | Kismamablog

Hozzátáplálás: mikor és mit ehet a baba? Ezek a legújabb nemzetközi orvosi ajánlások – dr. Novak Hunor

Miluklub – Hogyan kezdd a hozzátáplálást és minden amit a tejpépekről tudnod kell!

Havas Dóra: Születéstől születésnapig

A felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket alkalmazunk. Az oldal használatával Ön elfogadja a sütik alkalmazását.