Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Az igazság a gyógyszertári krémekről

2023. 10. 03. 16:57:07 Fónyad Dorottya
Az igazság a gyógyszertári krémekről
Biztosan hallottál már a kemikáliák káros hatásairól a kozmetikumokban, ami babakozmetikumok esetében még rémisztőbb, mivel gyermekeinknek mindannyian a legjobbat szeretnénk. Ez az egyik vezérelvünk. Senkit nem akarunk ugyanis ezzel a bejegyzéssel sem bántani, sem számon kérni. Segíteni szeretnénk neked, hogy a tények ismeretében tudj felelős döntést hozni gyermekeid testápolásával kapcsolatban.

Kisbabánk születésekor mind megkapjuk a recepteket, amiket a doktornéni írt fel, tehát teljes a bizalmunk a gyógyszertári fürdető vagy popsikrém iránt. Helytelenül. Azért aggályos számomra ez a téma, mert máig sokan írják Nem Ősanyák Facebook csoportunkban, hogy ők ugyan nem natúrkozmetikumokat használnak, de a “gyógyszertárit” és az ugyanaz. Ez sajnos hatalmas tévedés. A gyógyszertári babaápolási termékek a legtöbb esetben ugyanazokon az alapokon nyugszanak, hasonló összetevőkkel, mint a piacvezető, nem natúr babakozmetikai gyártók termékei, csak utóbbiak esetében még a mesterséges illatanyagok és színezékek tovább rontják az összképet. Ebből a szempontból a gyógyszertári termékek még mindig a kisebbik rossz döntést jelentik, ráadásul az áruk is kedvező.

Az persze teljesen helyénvaló, hogy a gyermekorvos vagy a szakgyógyszerész bizalmunkat élvezi, minden tiszteletem az övék, mikor gyógyításról van szó. Ezek a gyógyszertári babakozmetikumok azonban egy avítt rendszer maradványai. Évtizedes gyakorlat ez, nehéz rövid idő alatt felülírni, pedig sok-sok gyermekorvos már nem ezek mellett teszi le a voksát.

De mégis mi a baj a gyógyszertári babakozmetikumokkal?

Több gyógyszertárnak vannak saját receptjei, érdemes mindig rákérdezni az összetevőkre. Mi most az általánosan használt és közismert gyógyszertári termékeket szemlézzük.

 

Mosdókenőcs/Fürdetőkrém (Unguentum hydrophilicum nonionicum)

Az első kérdésem gyakorló négygyermekes anyaként az lenne, hogy miért gyerektelen férfiak fejlesztették ezt ki?! Mert, hogy csecsemőt nem fogott a kezében soha, aki ezt kitalálta, az egészen biztos. Az elképzelés szerint be kellene kenni vele a csecsemőt még szárazon. A még állni nem tudó csecsemőt. Körben, mindenhol. Majd le kéne mosni a gyermekről a vízben, akit ugye legalább egy kézzel tartani kell, miközben rettenetesen csúszik a krémtől, valamint nem ártana, ha ezalatt nem utálná meg a fürdést, nem nyelne vizet és életben is maradna. Hagyok időt…

Vagy a másik lehetőség, hogy a vízben próbáljuk meg megfürdetni vele, de az egyrészt nem rendeltetésszerű használat, másrészt a vízben úszkáló krémcafatokat eredményez, ellenben a gyerekre nem igazán jut belőle. Ez mondjuk nem baj, sőt, mivel az összetevői erősen kifogásolhatóak, még a többi gyógyszertári babakozmetikumhoz képest is.

Egyik legfőbb összetevője a vazelin, mely kőolajból nyert félszilárd szénhidrogének tisztított keveréke, valamint a paraffinolaj, ami a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke. Ez már önmagában nagyon lelombozó, mert én nem egy gyártelepet és az onnan kifolyó salakanyagokat szeretném vizualizálni, mikor a kisbabámat fürdetem. Hiába tudom, hogy ezek agyonsterilizált, gyógyszertári tisztaságú alapanyagok lesznek, mire a krémbe kerülnek, mégis kemikáliák és tudom az eredetüket.

Ennél jóval nagyobb probléma a kőolajszármazékokkal, hogy okkluzív hatásuk van, tehát kismértékben szívódnak csak fel, vízzáró réteget képezve a bőrön, mivel nem bőrrokon összetevők. Ez rövidtávon hidratálást eredményez ugyan, mert a bőrbe zárja a vizet, de hosszútávon bőrszárazságot okoznak, felborítják a bőr védelmi rétegének egyensúlyát (barrier réteg). Ezért hozzák összefüggésbe a kemikáliákat tartalmazó babakozmetikumokat és a később (vagy már babakorban) kialakuló különböző dermatitiseket, vagy az ekcémát. További aggály számomra, hogy a nemzetközileg elismert EWG felhívja a figyelmet arra, hogy könnyen szennyeződnek rákkeltő anyagokkal.

Másik problematikus összetevője a methylparaben. Alapvetően elég kis mennyiségben tartalmazza a fürdető, de ha mellé kerül még 3-4 kozmetikum, máris bőven meghaladtuk a határértéket. Bár azt gondolom, hogy a megfelelő határérték parabének esetében a NULLA.

A parabénekről több kutatás is kimutatta, hogy ösztrogén aktivistásuk van és így károsítják az emberi hormonrendszert, amely csecsemők és gyermekek esetében különösen veszélyes. Mivel ezeknek a kockázata a methylparaben esetében viszonylag alacsony – a parabének közül – ezért egyesek hajlamosak átsiklani felette. Ami viszont minden felhasználót érintő tény, hogy rendkívüli módon öregíti a bőrt, különösen napfény hatására. Ezért én magam nem csak a gyerekeim, de a saját közelembe sem engedek semmit, ami csak nyomokban is parabént tartalmazhat.

Ráadásul a parabén szintén allergizáló hatású lehet, egyes adatok alapján a lakosság 0,5-3,5%-nál okoz ekcémát.

Maga a fürdetés is szárító hatású, ezért azt javasoljuk, hogy az első hónapokban csak pár naponta fürdesd kisbabádat, vagy ha ezt egy “baleset” szükségessé teszi.  Fürdetéshez használj natúr, illatmentes körömvirágos tusfürdőt, amely lehetőleg valamilyen olajat is tartalmaz.

Gyógyszertári popsikrém (Unguentum infantum FoNo VII.)

Jóval barátságosabb termék, mint a fürdető, de azért ezt sem látnám szívesen minden nap.

Első összetevője a talcum, vagyis zsírkő. Ez egy térfogatnövelő töltőanyag, megakadályozza a krém csomósodását és állagából adódóan van némi bőrvédő funkciója. Egyesek szerint a belégzése rákkeltő lehet, de ezt hivatalosan nem bizonyították. Ettől még nem túl megnyugtató, mivel ez a krém egyik legfőbb alkotóeleme, tehát nagy mennyiségben megtalálható benne.

Engem, személy szerint zavar a tudat, hogy ilyen sok haszontalan térfogatnövelőt tartalmaz, de ez egy olcsó krém, a talcum pedig olcsó alapanyag, szóval nincs ebben semmi meglepő, csak jó ha tudsz róla mit veszel.

A popsikrémben található még aluminum acetotartrate is, ami egy aluminiumszármazék. Ha ennyi önmagában nem elég, akkor annyit kell róla tudni, hogy gyulladáscsökkentő hatása miatt teszik a krémbe, de sajnos sok esetben pont ez az összetevő okoz irritációt, bőrpírt, vagy allergiát. Emellett legalattomosabb tulajdonsága, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a bőr szerkezetét.

A popsikrémben jelentős mennyiségben van cink-oxid és csukamájolaj is. Ez egyébként dicséretes, kár, hogy a fenti két összetevőjét ez sem teszi jóvá.

Olyan popsikrémet érdemes használni, amely természetes alapanyagokból készül, tartalmaz cink-oxidot, vitaminokat, regeneráló hatóanyagokat (pl. panthenol). Mind a megelőzés, mind az esetleges pelenkakiütés kezelése hatékonyabb ezekkel az összetevőkkel. Alapvetően azt szoktuk mondani, hogy nem szükséges minden pelenkázáskor popsikrém használata, csak ha a kisbabádnak érzékeny a bőre, vagy a fogzás, oltás miatt indokolt. Natúr popsikrém esetében persze nincs ellenjavallat, tehát ha attól jobban érzed magad, használd bátran minden alkalommal.

Testápoló/masszázsolaj (Oleum Helianthi)

Ez a közönséges finomított napraforgóolaj. Ezzel alapvetően nincsen baj, alapanyagnak remek, de önmagában való alkalmazásával pontosan ugyanaz a probléma, mint bármely másik növényi olajjal vagy vajjal: zsíroznak, nem hidratálnak.

Az újszülötteket születéskor magzatmáz borítja, ez védi és hidratálja bőrüket a magzatvízben. Az első napokban a magzatmáz teljesen lekopik (vagy bizonyos esetekben sajnos lemossák), így a csecsemő bőre védtelen marad. Hetekre van szüksége, mire adaptálódik az új környezethez. Ebben az időszakban az újszülöttek bőre száraz, ezért szoktak olajat javasolni rá, ez azonban nem jó megoldás, mivel ez a szárazság vízhiányból adódik, hidratálást igényel. Az olajok vagy olajkeverékek (masszázsolajok) használata hosszútávon elvonja a vizet az irharétegből, ezzel fokozva a bőrszárazságot. Ennek megoldása belülről a bőséges folyadékfogyasztás (anyatej vagy tápszer formájában), kívülről pedig valamilyen natúr emulzió, vagyis krém, testápoló alkalmazása.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha ezek az alapanyagok valóban ilyen károsak, miért nem tiltották még be őket. A megismert kockázatok miatt több európai ország kezdeményezte már a kivonásukat, de a legtöbb megragadt parlamenti határozat szinten. Az EU Fogyasztó-biztonsági Tudományos Bizottsága (SCCS) 2013-ban tette közzé álláspontját, melyben megállapította, hogy nincs elegendő és biztos adat arra vonatkozóan, hogy ezen anyagok használata biztonságos, de alkalmazásuk ellen egyelőre mégsem született határozat, csak mennyiségi korlátjuk van. Az EU parabéneket korlátozó lépései szakmai szervezetek szerint bár előrelépést jelentenek, de nem elegendőek, sokkal szélesebb tilalmat sürgetnek. Több nagy kozmetikai gyártó már kivonta a parabéneket, így egyre elterjedtebb a „paraben free” logó, különösen a natúr vagy bio termékeken.

Gyárthatunk összeesküvés elméleteket a hiányos tájékoztatásról, de inkább csak tartsuk szem előtt: a mi feladatunk és felelősségünk károsanyagmentes, jó minőségű, (lehetőleg natúr) kozmetikumokat választani mind magunk, mind gyermekeink számára.

A bejegyzés írása közben újszülöttgyógyásszal és natúrkozmetikussal konzultáltunk, valamint az alábbi forrásokat használtuk:

Combined Activation of Methyl Paraben by Light Irradiation and Esterase Metabolism toward Oxidative DNA Damage

Parabens. From environmental studies to human health

Systemic Candidiasis in Extremely Low Birth Weight Infants Receiving Topical Petrolatum Ointment for Skin Care: A Case–Control Study

OPINION ON Parabens Updated request for a scientific opinion on propyl- and butylparaben

Tartalomhoz tartozó címkék: Babaápolás