Én magam nem egy katartikusan lesújtó dokumentumfilm hatására lettem ebben tudatosabb. Érdeklődő, tájékozódó ember vagyok, évek, évtizedek alatt kúszott be a bőröm alá az érzés, hogy nem lehet másként. Nyilván voltak időszakok, amikor jobban tettenérhető volt a változás szükségessége. Amikor saját háztartást kezdtem vezetni és szembesültem azzal, mennyi hulladékot termelünk. Amikor a gyerekeim számának növekedésével egyre nőttek a pelenkahegyek a lelki szemeim előtt, amiket “termelünk”. És különösen, amikor túljutottunk a gyerekeinkkel azon az időszakon, amikor az evés, alvás, életben tartás az elsődleges cél. Utána megszületik a gondolat, hogy ezt az emberpalántát nem ártana értékes, elégedett emberré nevelni és megőrizni neki és a gyerekeinek is ezt a csodálatos bolygót.
Véletlenül sem fogok a drámázás hibájába esni. Ha valaki sokkolódni óhajt, hallgasson, olvasson jövő-, vagy trendkutatókat. De azért azt mind tudjuk: nem túl fényes a helyzet, ami a teremtett környezetünk állapotát illeti. Van viszont egy nagyszerű hírem: a Föld legcudarabb négyzetmétere is alkalmasabb az életre, mint bármelyik ismert bolygó legbarátságosabb szeglete. Ez, a mi Földünk, minden rongálásunk ellenére is csodálatos!
Sokan ott rontják el a “környezetvédelmet”, hogy szélsőségekben gondolkodnak. Mindent vagy semmit. És ha valamilyen oknál fogva nem jön össze a “zero waste”, az önfenntartás vagy az ökológiai levitáció a lábnyomok elkerülésére, akkor fene vigye az egészet, minek is erőlködni?! De ez olyan, mintha azt mondanád, nem sportolsz, mert nem tudod minden nap teljesíteni az iron man-t. Kétszer. Vagy azt mondanád a gyereknek, hogy nincs idő minden nap egy órát játszani. 15 percre meg csak nem ülünk már le… Pedig az a 15 perc neki MINDEN aznapra belőled. Pontosan így van ezzel a környezetünk, a bolygónk is!
Egészen kevés is több, mint a semmi. Például kezdd azzal, hogy csökkented az ártalmakat! Ha “muszáj” is a világ túlsó feléről kacatokat rendelned, ne hetente tedd meg, csak félévente egyszer, egy fuvarral. Normálisan gyűjtsd szelektíven a szemetet. Ha rááll az agyad, teljesen természetes lesz, semmi plusz erőfeszítést nem igényel. Az, hogy megvetted a szelektív kukát, az még kevés lesz. :) Ne vegyél minden nap műanyag zacskót! Tarts magadnál két darabot, ha beugranál a boltba. Ez gyakorlatilag már passzív környezetvédelem.
Ha ezek már természetesek, jöhet a következő szint: a túlfogyasztás csökkentése (szükségesség átgondolása, magasabb minőség vásárlása), hulladék minimalizálása, tudatosabb vásárlás (hazai gyártótól, természetes alapanyagokból, értékteremtő és -megőrző márkától).
És ha még ennél is tovább mennél, jöhet az aktív környezetvédelem, amikor már nem csak az ártalomcsökkentés a cél a saját háztartásodban, hanem keresed a lehetőséget a közösségi környezetvédelemre (pl.szemétszedés), megpróbálod magad megtermelni a zöldségeidet vagy még állattartásba is fogsz, illetve a munkád/céged kapcsán is a fenntartható, környezetkímélő opciókat választod a lehetőségek közül…
A lényeg: bárhol tartasz ezen az úton - ha már elkezdted - az szuper! Mindig lehet jobban vagy többet tenni, a lényeg, hogy visszafele ne lépj! Tarts ki abban, amit már elhatároztál vagy megléptél és légy magadra nyugodtan büszke! Kicsi, de fontos lépések ezek a környezetvédelemnek, nagy lépések neked ;)